66 éven át tartó csendet tört meg, s mesélt egykori főnökéről és háborús emlékeiről a náci propagandaminisztérium titkárságának egykori vezetője.

A második világháború óta minden egyes megkeresést és memoárjának megírására felszólító kérést elutasított a propagandaminiszter titkárságának vezetője, a ma 100 éves Brunhilde Pomsel. Öt hónapon át tartó puhatolózó "tárgyalás" után azonban kötélnek állt, s interjút adott Németország legnagyobb napilapjának, a Bild című bulvárlapnak, amelyben a Hitlerhez legközelebb álló férfi szolgálatában töltött négy esztendőre emlékezett vissza.

Martin Bormann náci tisztviselő a második világháború végéhez közeledve megszökött Berlinből, majd Dél-Amerikában, magát papnak álcázva élt tovább - nyilatkozta a Hitler egyik jobbkezének tartott férfiról a vele személyesen több ízben is találkozó egykori belga kollaborátor.

A 88 éves Paul van Aerschodtot 1946-ban ítélték halálra Belgiumban, de sikerült megmenekülnie a bitó alól, s ma már Spanyolországban éli nyugdíjas éveit. A hétvégen a Derniere Heure című újságnak adott interjújában azt állította, hogy Dél-Amerikában négy alkalommal találkozott az 1945-ben halottnak nyilvánított náci tisztviselővel.

Martin Bormann náci tisztviselő a második világháború végéhez közeledve megszökött Berlinből, majd Dél-Amerikában, magát papnak álcázva élt tovább - nyilatkozta a Hitler egyik jobbkezének tartott férfiról a vele személyesen több ízben is találkozó egykori belga kollaborátor.

A 88 éves Paul van Aerschodtot 1946-ban ítélték halálra Belgiumban, de sikerült megmenekülnie a bitó alól, s ma már Spanyolországban éli nyugdíjas éveit. A hétvégen a Derniere Heure című újságnak adott interjújában azt állította, hogy Dél-Amerikában négy alkalommal találkozott az 1945-ben halottnak nyilvánított náci tisztviselővel.

A német erõk három irányból támadtak az országra. Ha rosszindulatúak akarnánk lenni, azt is mondhatnánk: úgy haladtak elõre, mint kés a vajban. Bajcsy-Zsilinszky Endre tettét, és néhány helyi lövöldözést leszámítva gyakorlatilag semmifajta ellenállásba nem ütköztek a németek. A kormányzó megérkezését követõen a várba hajtott, túl sok illúziója nem lehetett a jövõvel kapcsolatban. A koronatanács ülésén a belügyminiszter beszámolt az országban történt változásokról.

Hitler úgyszólván semmit nem bízott a véletlenre: nem akarta, hogy megismétlõdjék az, ami 1943. szeptemberében Olaszországban történt. A német vezetés tisztában volt Magyarország stratégiai jelentõségével, ugyanis ha az ország kiválna a háborúból, akkor összeomlana az egész balkáni front. Ez volt az érem egyik oldala, másrészrõl a Führer nem bízott a Kállay Miklós vezette kormányban. Nem volt alaptalan Hitler kételkedése, a hírszerzés folyamatosan tájékoztatta a vezérkart a Kállay-kormány kiugrási tárgyalásairól.