Úgy két hét múlva 150 éve, hogy a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István meghalt a döblingi tébolydában. A tragédia napja óta vita van arról: hogyan halt meg? Főbe lőtte magát? Vagy netán meggyilkolták?

Húsvét vasárnapján,1860. április 8-án a döblingi elmegyógyintézetben két ápoló indult felfelé kora reggel a belső lépcsőn, hogy kinyissa az ötszobás lakosztály ajtaját. A szolgák egyikét Bichler Sebestyénnek, a másikat Brach Jakabnak hítták - jegyezte fel Kecskeméthy Aurél újságíró, író, Széchenyi bizalmasa.

- Amaz legjobb férfikorában álló, komoly és tisztességes kinézésű német, emez pedig alacsony, vastag, meglehetős ostoba s verhenyeges arcú, de jóindulatú cseh ember volt. Kinyitották az előszoba bejárati ajtaját, majd kopogtattak a lakosztály előkelő lakójának hálószobaajtaján. Hiába. Elszaladtak egy orvosért, s vele együtt léptek a szobába. Micsoda rémületes látvány várt ott bennünket! A gróf felöltözve, szétroncsolódott fejjel ült a karosszékben, és a jobb kéz tartotta még a pisztolyt, amellyel a halálba küldte magát...

 A később érkezett helyszínelő bizottság megállapítása szerint Két keze a combján nyugodott, könyöke a szék karfáján. A gyilkos szerszám ferdén feküdt a combon és a bal kézen. Fejének bal oldala teljesen szét volt roncsolva, a koponyafal négy-öt lábnyira hevert a földön, a szétloccsant agyvelő a falakon és a mennyezeten volt. Lőanyag gyanánt gyapotfojtást találtak, és az agyvelőben elszórtan több madársörétet.

Így találtak rá 150 esztendeje a legnagyobb magyar -ra, gróf Széchenyi Istvánra Döblingben, a tébolydában.

A kerek évforduló kapcsán Széchenyi-emlékév van. Apropó arra, hogy utánajárjunk: mit tudunk ma a legnagyobb magyar halálának körülményeiről?

A helyszín, a Goergen-féle intézet Bécs északi külvárosában, a grinzingi szőlődombok közelében ma is áll. Másfél évtizede hosszas keresgélés után találtunk rá. Az egykori tébolyda, a kétemeletes klasszicista kastély - már ami megmaradt belőle, mert bontások itt is voltak -, ma irodaépület. Széchenyi korában Döbling még nem tartozott Bécshez. A császárváros egyik nyári kirándulóhelye volt. Itt alakította ki Goergen a kontinens első elmegyógyintézetét, magántébolydáját. (Korábban az ön- és közveszélyes őrülteket a börtönök e célra elkülönített celláiba zárták.) Számunkra leghíresebb lakóját, a nemzethalál víziójával küszködő, az önvádtól szabadulni nem tudó Széchenyi Istvánt orvosa, Balogh Pál 1848. szeptember 5-én vitte oda. Széchenyi állapota lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról is társalgott, és gazdasága ügyeit is maga intézte. Később a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért. Itt írta híres művét, a Blick -et. A rendszerellenes kéziratai lefoglalására tartott házkutatást követően halt meg.

- Széchenyi halálának évfordulóján a köztársasági elnök úr délelőtt Döblingben, délután Nagycenken koszorúz majd - hallom Kenessei Károlytól, a Széchenyi zarándokhelynek számító nagycenki múzeum vezetőjétől.

Kenessei Károlyt, a történészt és lelkes Széchenyi-kutatót arról kérdezem: mi az álláspont ma Széchenyi haláláról? Öngyilkos volt - korábban már kísérelt meg öngyilkosságot, nem is egyszer, s az általa legbiztosabb módnak vélt eljárásról is beszélt -, vagy politikai gyilkosság áldozata lett?

- A történészek elfogadják az öngyilkosságát, ezt ma már senki sem vitatja körükben, a lelkes amatőrök viszont politikai gyilkosságot feltételeznek - hallom a tömör választ.

Ez utóbbiak egyike a Röjtökmuzsajon élő Koller Sándor nyugdíjas helytörténész, autodidakta Széchenyi-kutató. Könyvet ír a gróf haláláról.

- Diákkorom óta, az 50-es évektől foglalkoztat a téma, nemrégiben nagy vitám is volt erről Csorba László történésszel - meséli a 72 éves, civil foglalkozását tekintve autószerelő férfi, aki úgy öt köbméternyi Széchenyi-anyagot gyűjtött össze az évtizedek során. Miért gondol politikai gyilkosságra?

- Először is: a gróf jobbkezes volt, márpedig a fegyvert a bal térdén találták. Szinte lehetetlen, hogy miután fejbe lövi magát, így essen le a keze, illetve a fegyver a combján maradjon. A falon nem volt vér, csak agyvelő, ami azt bizonyítja, hogy már kivérzett, amikor fejbe lőtték. Széchenyi grafomániás volt. Éppen búcsúlevelet ne írt volna?

Akkor hogyan ölték meg?

- Szerintem megnedvesített tollpárnát szorítottak a fejére, majd miután meghalt, rálőttek. A pisztoly madársöréttel volt megtöltve, de az nem végez akkora roncsolást, mint amilyen fejsérülése neki volt. Utólag, golyóval lőtték meg. Aztán nagyon gyanúsak a temetése körülményei. Hiába kérték a fiai Széchenyi szívét, nem adták ki nekik. Továbbá: nem a gyászjelentésben megjelölt időpontban, hanem előtte kellett eltemetni, mert így akarta a hatalom. Vajon miért? Naplójában az utolsó bejegyzés az, hogy nem tudom megmenteni magam. Kitől, mitől?

Csorba László történész leírta: Széchenyi meggyilkolása, illetve az erre vonatkozó hagyományanyag ma már nem a köztörténetírás, hanem a történeti-politikai folklór, illetve a nemzeti tudat rögeszméit elemző eszmetörténet vizsgálati körébe tartozik. A történész Széchenyi meghitt emberét, Tolnay Antal nagycenki plébánost idézi: Lehetséges, hogy idővel fognak lenni, valamint halálakor is voltak, kik bel-viszonyaiba nem lévén beavatva, az agyonlövést, vagyis öngyilkosságot tagadni buzgólkodnak... Ez nem áll, ő maga magát végezte ki, erről szeretett neje, a kegyes Grófnő, kedves Gyermekei és grófi nemzetségének minden egyénje erősen meg voltak győződve... még egészséges korában, öngyilkosságról lévén szó, állította, hogy az öngyilkosság nemei között legbiztosabb és legkevesebb szenvedéssel van az agyonlövés összekapcsolva...

Vajon kinek van igaza? Nem tisztünk eldönteni a kérdést. Nyilván lesznek még erről viták. Kenessei Károlytól azonban hallok egy érdekességet:

- Koller nézetét több ismert személyiség osztja. Köztük van Eperjes Károly színművész is. Ezért nem játszotta el a Széchenyi István életét feldolgozó filmben, a Hídember -ben a gróf öngyilkosságát.

Úgy vélem, a halál körüli vitánál sokkal fontosabb: Széchenyi István ma is sokakra hat. Nagyságát semmi sem bizonyítja jobban: ő a legtöbbet idézett személyiség ma Magyarországon.

http://www.vasnepe.hu/hetvege/20100313_husvetkor_halt_meg