A nemes szívű Lady Godiva nevéhez fűződik a történelem egyik leghíresebb és legjobban ábrázolható meztelenkedése; kérdés, hogy valóban megtörtént-e.

Habár Lady Godiva nagy meztelen lovaglásának történetet valószínűleg mindenki ismeri, azért nem árthat, ha röviden felelevenítjük a részleteket. A történet szerint valamikor a 11. században, a sötét és feudális középkor legsötétebb és legfeudálisabb időszakában az angliai Coventry városának szerencsétlen lakóit súlyos adókkal nyomorgatta a környék mindenható földesura, Mercia grófja, a shakespeare-i nevű Leofric.

 A nők évszázadokon át a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban, a 16-17. században azonban radikális átalakulás vette kezdetét, és a jól helyezkedő szeretők a szultáni állam legfelsőbb köreiben találhatták magukat.Ha az uralkodó ágyasa, vagy a leendő – önálló kormányzásra koránál fogva képtelen – szultán édesanyja megnyerte a háremen belül a többi nővel folytatott csatát, rendkívüli befolyásra tehetett szert, és akár az európai uralkodók egyenrangú partnereivé is válhatott.

 A mindenki által közkedvelt, ételeinket frissen tartó alufólia története egy hőlégballon versennyel kezdődött Svájcban. Robert Viktor Neher ugyan belebukott a ballonok alumíniumos burkolásába, ám az általa 1910. október 27-én szabadalmaztatott alufólia rövid időn belül az élelmiszergyártók kedvence lett.

Az alufólia története 1807-ben, az alumínium felfedezésével kezdődött. Két évtizeddel később, 1825-ben egy dán fizikusnak, bizonyos Hans Christian Ørstednek elsőként sikerült alumíniumot előállítania, igaz nagyon csekély, csupán néhány tűfejnyi mennyiségben.

A századfordulós Párizs olyan kor és helyszín, ahová a legtöbben nagyon szívesen ellátogatnánk. Renoir és kortársai festményeiről jól ismerjük a pezsgő életű várost és annak lakóit, és ha tehetnénk, szívesen elvegyülnénk a boulevard-ok kávézójának közönsége között.

 Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.

A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma.

 Önök kasztráltatnák a gyermeküket csak azért, hogy szerencsét próbálhasson a színház világában? Ma már biztosan nem, de volt idő, amikor évszázadokon keresztül több ezer család számára ez jelentette a kitörést a nyomorból: az 1700-as évek operaközönsége bolondult a nőies hangú énekesekért. Csakhogy a csillogás itt sem volt garantált minden „angyali hangú” férfinak: kevesen futottak be olyan kivételes karriert, mint ami Carlo Broschinak, alias Farinellinek, a XVIII.

 Otthon is megtekinthetővé váltak Mátyás király híres corvinái, az Országos Széchényi Könyvtár elérhetővé tette a 2018/2019-es monumentális kiállításának 3D-s online változatát, a virtuális tárlaton többek között középkori kódexek, pénzérmék és a Mátyás-trónkárpit látható, valamint megtekinthetők a kiállításon levetített kisfilmek és a kurátor mozgóképes összefoglalója is - közölte az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) csütörtökön az MTI-vel.

 Mérgezés, fontoskodás és áskálódás, ez csak pár trükk, amivel a történelem legvérmesebb anyósai tönkretették olyannyira gyűlölt vejük vagy éppen menyük életét. A következő felsorolásban bemutatjuk a történelem hét leghírhedtebb anyósát.

Anyós. Sokaknak ettől a szótól egyből libabőrös lesz a hátuk, hiszen viccek középpontjában élő személy nem kevés embernek keserítette már meg az életét. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Két menyét is megmérgezte a lengyel királyné

1518-ban Bona Sforza milánói hercegnő feleségül ment a nála 27 évvel idősebb I.

 Budapest a legek városa is. A Városliget volt a világ első közparkja, az 1840-es évektől pedig a pestiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Magyarországon először Gerbeaud cukrászdában lehetett az utca kövezetére állított asztaloknál fagylaltot fogyasztani. Emellett nincs még egy főváros a világon, ahol ennyi működő történelmi fürdő lenne.

Egy város arca rengeteget változik az évszázadok alatt: a 18. században a mai budapesti belváros Múzeum körúti vidékén még gyümölcsösök és zöldséges kertek húzódtak, a Nagykörút területét pedig tavak mosták, ahol a polgárok vadkacsa-vadászatokat rendeztek.