A ROVÁSÍRÁS ALAPFOGALMAI

Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása, művelése és tanítása ősi kultúránk felélesztésének, eredetünk megismerésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. Rovásírásunk egyik legbecsesebb szakrális hagyatékunk, az egyik legféltettebb kulturális örökségünk, melynek jelentősége a Szent Korona és a Szent Korona-tan fontosságával mérhető.

Rovás ABC-k


1. Magyar Adorján abc-je                                    2. Forrai Sándor abc-je


A rovásírás legfontosabb szabályai

1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire
(), a másik a szó belsejébe () kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta "K" használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el: a mély rendű magánhangzóknál az aK (), a magas rendű magánhangzóknál viszont az eK () használatos. Egyszerűbb - és ezt az egyszerűsítést Forrai Sándor is elfogadja -, ha csak a jelet használjuk K-ként. Ugyanis régen nem csak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs... ...(e)k, ennek jele pedig a .

4. Helymegtakarítás céljából rovóink rövidítést is alkalmaztak, amely leggyakoribb magánhangzónk, az E kihagyását jelenti. Így például a Marsigli féle botnaptáron a Benedek név mint BNDK jelenik meg. Egyéb magánhangzók is kihagyhatók, ha több van belőlük, azonban ilyenkor az elsőt ki kell írni pl. a "tavasszal" szót a következőképpen írjuk rövidítve: TAVSZSZL.

5. Régen a betűrend minden mássalhangzóját elől ejtett "e" hanggal sorolták, tehát eb, ec, ecs, ed, ef, eg, eh, ej, ek, stb. Emiatt egyes rovásbetűknek szótag, sőt szóértékük is van pl. GY=egy, Z=ez, stb.

6. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.

7. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket:


8. Régen a szavakat pontokkal választották el, ma szóközöket hagyunk és ugyanazokat az írásjeleket használjuk, mint a latin betűs írásnál. A nagybetűvel kezdődő szavakat itt is kiemelhetjük nagyobb mérettel, de ez nem hagyományos, mivel a rovásbotnál a betű nagyságot a bot szélessége adta, és így minden betű egyforma nagyra alakult.

9. A rovásírást vonalas füzetben gyakoroljuk és minden második sorba írjunk.


(Forrás:Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták... c. könyve.)
A rovásírásról számos értékes adat, érdekesség és időszerű hír található a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapján.

Rovásírás számítógépen

Az elektronika korában már a számítógépeken is megjeleníthetők a rovásírást tartalmazó betűkészletek (fontok). Ezeket és a használatukhoz szükséges részletes leírást Hosszú Gábor honlapjáról lehet letölteni.