Shakespeare, Bonaparte Napóleon, Janis Joplin. Csupán pár ismert személyiség a múltból, akik nem azon izgultak, hogy felhalmozott vagyonukat kire hagyják. Furcsa végakaratukban barátoknak szétosztott haj és feltámadóparti is szerepel.

 

 

William Shakespeare – Férgektől mentes ágy és sírkőfelirat rablók ellen

A drámaíró 1564. április 23-án született, és különös módon 52 évvel később ugyanezen a napon hunyt el. Halála előtt Shakespeare szokatlan kívánsága felesége, Anne Hathaway felé irányult, s ezt dokumentumba is foglaltatta: abban az időben méregdrágán lehetett egy jó minőségű, élősködőktől és bolháktól mentes ágyat beszerezni, így egyik ágyát feleségére hagyta. A sírfelirata is kiverte a biztosítékot az akkori emberek szemében, amelyben főleg az ő maradványait elvivő tolvajoknak „üzent”: „Legyen áldott az ember, aki megkímél, és átkozott, aki elmozdítja csontjaimat”. Az üzenetet olyannyira komolyan vették, hogy a feleségét – aki rá hét évre halt meg – sem mellé temették.

Benjamin Franklin – Lánya nem hordhat ékszereket

A 18. században élő fizikus feltaláló és politikus volt, akinek a villámhárító, üvegharmonika vagy a szemüveglencse feltalálása is köszönhető, így aztán nagy tekintélynek örvendett. Franciaország korábbi nagyköveteként egy portrét kapott XVI. Lajos francia királyról, amelynek képkeretét 408 gyémánt díszítette. A drága képpel kapcsolatosan furcsa kéréssel állt elő végrendeletében: halála előtt a festményt a lányának adta, de kikötötte, hogy a keretet díszítő gyémántokat sosem vetetheti ki, hogy azokból ékszert készíttessen.

Bonaparte Napóleon – Haja legyen szétosztva barátai között

Katonai diktatúrát hozott létre, hadjárata során és politikai befolyása révén ő nevezte ki az akkori minisztereket, köztisztviselőket, tábornokokat, saját magát pedig megkoronáztatta. 1821-ben halt meg. Végrendeletében azt kérte, hogy halála után a fejét borotválják le, hajtincseit pedig osszák szét a barátai és családja között. Később ezekből a tincsekből mutatták ki a nagy mennyiségű arzént, ami az emésztőrendszerét és idegrendszerét károsította, vagyis vélhetőleg megmérgezték.

Charles Dickens – Szerény temetés helyett nagyszabású ceremónia

A viktoriánus kor egyik legnagyobb angol írója pontról pontra kikötötte temetésének menetét, ami 1870-ben következett be. Azt szerette volna, hogy a gyászolók ne sálban, fekete csokornyakkendőben, hosszú kalapszalagban jelenjenek meg, és a temetése időpontja és helyszíne se legyen nyilvános; egy egyszerű, olcsó temetést akart. A kéréséből semmi sem teljesült, nagyszabású ceremóniát rendeztek tiszteletére, a gyászolók és a nép pedig teljes temetési díszben vonult fel.

Janis Joplin – Feltámadóparti

Az amerikai rock- és bluesénekesnő, dalszerző kábítószer- és alkoholfüggő volt. Rövid pályafutás után 27 éves korában kábítószer-túladagolásban vesztette életét. Végakaratát halála előtt két nappal változtatta meg, ebben az szerepelt, hogy hamvait szórják a tengerbe, és az addig megszerzett, majd félmillió forintnak megfelelő megtakarítását barátai az ő tiszteletére rendezett „feltámadópartin” bulizzák el. Az egész éjjel át tartó partin kétszázan vettek részt, Janis Joplin kedvenc kocsmájában.

Jack Benny – Egy szál vörös rózsa minden nap

Habár az 1930-as évektől az 1960-as évekig az egyik legnagyobb és legismertebb amerikai komikus és színész volt, a szerelmes, romantikus típusú férfi imádta a feleségét. Mielőtt 80 évesen, rákban meghalt, megszervezte, hogy felesége élete végéig minden egyes napon egy hosszú szárú vörös rózsát kapjon.

Marie Curie – Egy gramm rádium

A lengyel származású francia fizikus és kémikus élete nagy részét laboratóriumokban töltötte. Felfedezett két új elemet, a rádiumot és a polóniumot, kutatásai során pedig a radioaktivitással foglalkozott. Ő volt a Párizsi Egyetem első női professzora, és első nőként, a férjével együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd egyedüli nőként a kémiai Nobel-díjat. Nem csoda, hogy végrendeletében is hűen ragaszkodott tudományos munkásságához. Egy gramm rádiumot adományozott az egyetemnek azzal a feltétellel, hogy lánya, Irene Curie rendelkezzen a használati jogával, csupán így folytatódhatnak a kísérletek.

Harry Houdini, azaz Weisz Erik – Titkos kód és szeánszok

Minden idők legnagyobb szabadulóművésze mindössze 52 éves volt, amikor meghalt. Houdini az édesanyja halála után rendszeresen részt vett spirituális szeánszokon, így akart kommunikálni vele, és végrendeletében kikötötte, hogy halála után évente rendezzenek egy szeánszot, hogy a feleségével tudjon „beszélgetni”. 10 véletlenszerű szóból álló titkos jegyzetet adott nejének, amely alapján a halálon túl kommunikálhatnak, de ez sosem következett be.

 

Forrás:http://www.nlcafe.hu/sztarok/20140521/a-tortenelem-hires-alakjainak-fura-vegrendelete/