Kim Dzsong Il és a repülés: Észak-Korea volt diktátora rettegett a repüléstől, emiatt ahova csak lehetett, páncélozott vonattal utazott, még akkor is, amikor a messzi Szovjetunióba vagy Kelet-Európába kellett mennie.

A félelme nem volt alaptalan, mert Kim Dzsong Il 1976-ban helikopterbalesetet szenvedett, aminek következményeként hosszú forradás maradt a homlokán. A katasztrófa komoly fizikai és lelki megpróbáltatást jelentett neki, ami élete végig elkísérte.

Adolf Hitler és a fogorvosok: Állítólag a náci vezérnek rengeteg szájüregi problémája volt, mert legalább annyira szerette az édességet, mint amennyire utálta a fogorvosokat. Hitler fogorvosa Dr. Hugo Blaschke arról beszélt, hogy Hitler gyakran panaszkodott, hogy fáj a foga, a lehelete borzalmas volt, sárgultak a fogai, aftái és ínyproblémái voltak.

Winston Churchill és a nyilvános beszéd: A XX. század egyik legjelentősebb szónoka volt Winston Churchill, a korábbi brit miniszterelnök, akinek a korai éveiben meg kellett küzdenie az általa „akadozó beszédként” jellemzett nehézségeivel.

Churchill azzal próbálta megoldani a problémát, hogy hetekkel korábban elkezdte a felkészül a nyilvános felszólalásokra. Ezzel a módszerrel sokkal tájékozottabb és ékesszólóbb lett, mint a többi politikus. Emellett értelmetlen nyelvtörőket is gyakorolt, hogy a zavaró helyzeteken is megállja a helyét.

Nagy Péter cár és a rovarok: Állítólag az orosz cár annyira utálta a csótányokat, hogy képes volt még az épületből is kimenekülni, ha meglátott egy példányt. Országjárás közben Nagy Péter mindig kisepertette a szállását a szolgáival, hogy ezzel oldja meg a csótánymentesítést.

Franklin D. Roosevelt és a tűz: Valószínűleg a gyerekkori rossz tapasztalatai miatt félt a tűztől Roosevelt, akinek a fóbiája az 1920-as években, a kerekesszékbe kényszerülése után rosszabbodott. Ekkor már attól kezdett rettegni, hogy mozgásképtelenként reked bent egy lángoló épületben.

VIII. Henrik és a betegségek: Az angol uralkodó elsősorban a pestistől és az „angol izzadástól” rettegett. Az 1528-as járvány kitörésekor az uralkodó a királynéval és a szeretőjével, Boleyn Annával a hertfordshire-i rezidenciájába utazott Londonból. Amikor azonban Anna komornái megbetegedtek, akkor VIII. Henrik 20 kilométerrel arrébb költözött.

Annát pedig visszaküldte az apja házába, de legalább vele küldte az ország második legjobb orvosát. Anna felépült, a járvány pedig lassan megszűnt a fővárosba, tehát a király és a királyné visszaköltözhetett Londonban.

Augustus császár és a villámok: Suetonius, római történetíró szerint Augustus császár, a Római Birodalom alapítója, félt a vihartól és a villámlástól, mert a cantabriai hadjárat alatt, amikor az egyik éjszaka kiment az árnyékszékre, akkor majdnem, belecsapott egy villám.

Hérakleitosz bizánci császár és a víz: Hérakleitosz félelmét állítólag Stephanos jóslata táplálta, mert a jós azt olvasta ki a csillagokból, hogy a császár vízbe fog fulladni. Amikor Szíriában legyőzték az arabok, akkor a menekülő Hérakleitosz sok időt elpazarolt a félelme miatt a boszporuszi átkelésnél, ahol végül faágakkal borított csónakokból álló hídon sikerült átkelni.

Dzsingisz kán és a kutyák: A legendákból kiderült, hogy a mongolok nagyvezére összesen három dologtól félt: az anyjától, a feleségétől és a kutyáktól. Voltak, akik bírálták Dzsingisz kánt a félelme miatt, ám mongol kutyák nagyok, agresszívek és gondolkodás nélkül széttéphetik az embert, tehát nagyon is, hogy bölcs dolog félni tőlük.

Forrás:http://life.ma