A Nature című folyóirat december 4-i egyik írásában a tudósok beszámoltak arról, hogy kinyerték az DNS-t az egyik mintegy 400 ezer éves  ősi emberi fosszíliából.

Miért olyan meglepő ez? Először is azért, mert a korábbi rekord 100 ezer év volt, másrészt a kinyert DNS nem tartozik a Neandervölgyiek előfutárához, ahogy azt korábban gondolták.

A fosszília egy Spanyolországban talált combcsont, melynek DNS-e nagyon hasonlít a Homo sapiens rejtélyes alfajáéra, az úgynevezett Gyenyiszovai emberére.

Egészen mostanáig a legrégebbi Gyenyiszovai maradványt egy barlangban fedezték fel Szibériában, és 41 ezer évesre becsülték a korát. A DNS-t egy fiatal nő egyik ujjcsontjának töredékéből nyerték ki.

A lenyűgöző felfedezés zavarba hozta a tudósokat

A maradványt az 1990-es években tárták fel egy régóta tanulmányozott mély barlangban Észak-Spanyolországban, melyet Sima de los Huesos-nak ('csontok szakadéka') hívnak.

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudóscsoportja 400 ezer évesre keltezte a combcsontot, és a DNS-t közelebb helyezte a  Gyenyiszovai-hoz, mint a Neandervölgyiekhez.

Svante Pääbo molekuláris genetikus és a csapat vezető szakértője a következőt mondta:

"Ez valójában több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol."

A New York Times szerint:

"Ez nem az, amit vártam, valójában erre senki sem számított," - mondta Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

A fosszíliák anatómiája alapján Dr. Arsuaga úgy érvelt, hogy azok a Neandervölgyiek őseihez köthetők, akik Nyugat-Ázsiában és Európában éltek 200-30 ezer évvel ezelőtt.

Amikor Dr. Meyer és kollégái belefúrtak a combcsontba, megtalálták benne az ősi emberi DNS-t, ahogy azt remélték.

"A várakozásunk az volt, hogy ez egy igen korai Neandervölgyi," - mondta Dr. Meyer.

De a DNS-e nem egyezik a Neandervölgyiével. Dr. Meyer ezután összehasonlította a Gyenyiszovai DNS-ével, azzal az ősi emberi leszármazási vonallal, melyet ő és kollégái fedeztek fel Szibériában  2010-ben. Meg volt döbbenve, amikor meglátta a hasonlóságot.

"Először mindenkinek nehéz volt elhinni," - mondta Dr. Meyer. "Egyre több és több adatot gyűjtöttünk, hogy ez biztossá váljon."

A további kutatások megerősítették, hogy a DNS az emberi családfa Gyenyiszovai ágához tartozott.

Az új eredmények nehezen egyztethetők össze az emberi evolúcióról kialakult képpel, mely a fosszíliák és DNS-ek alapján bukkant fel. A Gyenyiszovai-akról azt hitték, hogy csak Kelet-Ázsiára korlátozódtak, és nem gondolták, hogy ennyire Neandervölgyi jellegűek voltak.



"Most újra kell gondolnunk az egész történetet," - mondta Dr. Arsuaga.

Az anatómiai és genetikai bizonyítékok közötti eltérés meglepte a tudósokat, akik most megpróbálják újragondolni az emberi evolúció elmúlt néhány százezer évét. Lehetséges például, hogy sok olyan kihalt emberi populáció van, melyet a tudósoknak még fel kell fedezniük.

"Most alapjában véve létrehoztunk egy nagy kérdőjelet," - mondta Matthias Meyer, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa, az új tanulmány társszerzője.

Dr. Beth Shapiro, a Kalifornia Egyetem ősi DNS szakértője előnyben részesíti azt a még radikálisabb lehetőséget, hogy a Sima de los Huesos barlang emberei az emeberek egy másik ágához tartoznak.

"Minél többet tanulunk az ilyen leletekből kivont DNS-ből, annál bonyolultabb lesz a történet," - mondta Dr. Shapiro.

Dr. Meyer reméli, hogy ő és kollégái képesek lesznek minél több DNS-t kivonni a spanyol fosszíliából, valamint egyéb kövületekből az adott helyen, hogy segítsen megoldani a rejtélyt, amire most rábukkantak.

"Nagyon nehéz ezt megérteni," - mondta Dr. Meyer. "Jelenleg egy kissé eltévedtünk."

Miért változik állandóan az őstörténetünk?

A probléma az emberi őstörténelem rejtélyével az, hogy a kutatók a hosszú évek során csak apró darabjait képesek átlátni, plusz a technológia rendkívül gyorsan fejlődik.

Ám a legfontosabb probléma, hogy minden új felfedezésnek a már melévő mintához kell illeszkednie, mely a Darwini evolúció elméleten alapszik.

http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/12/homo-sapiens-alfajok-leteztek-400-ezer.html#.Uq1_XCerTAQ