“……a napamasszony éles nyelve mindjárt elbérmálja a nevét” (Baksay Sándor: Magyar népszokások az Alföldön)

Báthori Zsófia kézjegye. Sárospatak, 1660. november 8.

Férje halálakor Zrínyi Ilona, ennek adóságoktól megterhelt örökségéből kifolyólag (1), olyan pénzhiányban szenvedett, hogy Kazinczi Péter jegyzőtől is felvett 1800 forintot. (Elismervény: Dat.in arce Regécz 1678 die 10 febr.) Kiadásainak csökkentésére családostól Munkácsa, anyósához, Báthori Zsófiához költözött. Itt alkalma volt megismerni a nagyasszony jellemét. A magáétól eltérő véleményt nem tűrő, csupán páter Kis Imre jezsuita (2) szavának engedelmeskedő Báthori Zsófia alaposan megkeseríthette Zrínyi Ilona mindennapjait. Menye két évi együttlakás után otthagyta Munkácsot, és részint Regécen, részint Makovicán tartott udvart.

Zrínyi Ilona kézjegye. Regéc, 1678. január 21.

Báthori Zsófia menye minden lépését figyelte, gyóntatója, a jezsuita páter pedig csak szította lelkében a gyanút és az elégedetlenséget a fiatal özvegy viselkedésével szemben. Jól bizonyítja ezt egy sajátkezűleg írott feddő levele.


“Az én kedves menyem-asszonynak, Szeréni Ilona asszonynak adassék.

Jó egészséges hosszú élettel áldja Isten Kegyelmedet, az gyerekekkel együtt.
Hogy az gerekek jó egészségben vadnak, azon örülök; csak hogy igen mocskos a hire, hogy az nyócz esztendős Julijánka áruban bocsáttatott, minap is az részegek között nyalták-falták, úgy beszélik; ez vagy igaz, vagy nem, de okot az ilyenekre adni nem kell. Már azt is felveték vala, hova megyen gróf uram, Makoviczára mátkájához megyen; ha szegény édes fiam élne, megpökné ezt, meg sem engedné; ugyanis ki látta mostani állapotjában Julijánkát affélében keverni! Szabad emberséges embernek mások házához menni; de az ilyenekre okot nem kell adni; az ilyenbűl nagyobb rossz is szokott keletkezni. Most is kigyelmed részirűl adatott ok az sztropkói alkalmatosságra. Isten legyen kigyelmeddel.

Költ Munkácson, 3 Februarii (1680?)

Kigyelmednek szívibűl jót kíván

Bátori Sofia m.k.”


……………………………..

1. I.Rákóczi Ferenc a Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredvén, csak hatalmas összeg fejében szabadult. Anyja, Báthory Zsófia, a kassaiak, a győri jezsuiták, Szelepcsényi György kalocsai, később esztergomi érsek, és a bécsi papnevelő intézet (Collegium Pazmanianum) tették le érte a pénzt. Zrínyi Ilona jegyajándékának egy része is ráment.


2. Báthory Zsófia 1661 áprilisában tért katolikus hitre, a Rákócziak előzőleg már három generáción át reformátusok voltak.

Az anyós tanácsa.Rozsa-regény 1350-1360 (Bibliothèque Sainte-Geneviève, Párizs)

Több apró, Erdély és Magyarország történetével kapcsolatos postot feltettem a blogomra.

Kenyérmezei csata,  Zrínyi Szigetvárban

http://fonteshungariae.blogspot.com/