Százharmincöt éve, 1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, gyűjtő, a magyar vadászirodalom klasszikusa. Még megérte az 1956-os múzeumi tűzvészt, amelyben az általa gyűjtött anyag nagy része elpusztult, de megmaradt az igen értékes rovargyűjtemény, köztük számos új faj, amelyek egy részét Kittenbergerről nevezték el.

 

Szegény sorsú lévai iparos család nyolcadik gyermeke volt. A helyi tanítóképzőben szerzett diplomát, ezután kisegítő preparátorként dolgozott a Nemzeti Múzeum állattárában, és beiratkozott a tanárképző főiskola matematika-természetrajz szakára.

A nyári uborkaszezon közepette meglehetősen csöndesen emlékezett meg az ország a forint bevezetésének 70. évfordulójáról. Ezt a mindannyiunk számára oly kedves tárgyat 1946. augusztus 1-je óta használjuk.

 

Ahogy történelem tanulmányinkból emlékezhetünk rá, a forintot az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett vezették be újra. Azért újra, mert korábban a Magyar Királyság és az Osztrák-Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt.

 Nyolcvankét éve, 1934. július 8-án kezdődött meg hivatalosan is Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezése nyomán a viharok előrejelzése a legnagyobb magyarországi tónál. Az előrejelző szolgálat a II. világháború idején pár évig szünetelt.

 

Az 1930-as évekre a Balaton népszerű üdülőhellyé vált, felélénkült a vízi és a vízparti élet, viszont a viharok is egyre több áldozatot követeltek. Bár maradtak írásos emlékek korábbról is heves, áldozatokat követelő viharokról, az 1933.

Bourbon-Pármai Zita születésekor, 1892. május 9-én édesapja, I. Róbert – egykori parmai herceg – már rég lemondott hatalmáról az olasz egység érdekében, de családját továbbra is uralkodóházként reprezentálta. Ehhez méltó nevelést biztosított gyermekeinek is, amivel lehetett gondja bőven: két házasságából összesen 24 gyermeke született, Zita volt a tizenhetedik.

Hatalmas udvartartást vezettek, az édesanya, Mária Antónia portugál infánsnő vasfegyelmet tartott a gyerekek között.

 A reneszánsz géniusz földi maradványai a vallásháborúk vérzivataros évtizedeiben szétszóródtak, így évszázadokon keresztül azt gondoltuk, hogy az alkotásain kívül egyszerűen semmi nyom nem maradt Leonardo da Vinciről. Most két olasz szakértő úgy véli, megtalálta a zseni ma élő rokonait, akik közül néhány közismert ember is akad.

Korábban úgy vélték a szakemberek, hogy a géniusznak nincsenek élő leszármazottai. Leonardo, akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak, 1519-ben a franciaországi Amboise-ban hunyt el, földi maradványai a vallásháborúk során elvesztek, így sokan gondolták úgy, hogy esélytelen a témában új eredményekre bukkanni.

A történelem során már számos olyan szépségideálok voltak, amelyek emberéletekbe kerültek. Például Kínában ilyen volt a lábelkötés is, ugyanis már gyerekkorban elkötötték a lány lábát, hogy az csak 10 cm-re nőjön meg. Felnőttkorukra sokan alig tudtak lábra állni. Ez viszont még semmi, mutatjuk a többi őrültségeket!

Sápadt bőr

A sápadt bőr, vagyis a hófehér és egyben makulátlan arcbőr nem csak szépségideál volt, hanem a társadalmi rangot is jelezte.

Egy ausztrál cég rászánta magát arra, hogy újraalkossák a történelem leghíresebb óceánjáró hajóját, a Titanicot, ami balszerencsés első útján 1912-ben egy jégheggyel való ütközés után elsüllyedt, ezzel rengeteg emberéletet követelve. Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a Leonardo DiCaprio és Kate Winslet főszereplésével készült filmet, amelynek készítői, James Cameron rendező vezetésével a lehető legpontosabban próbálták visszaadni a hajó elegáns kinézetét, kívül-belül egyaránt.

 

 

Futótűzként terjedő betegségek, láthatatlan tömeggyilkosok, halálos fegyverek: összegyűjtöttük a történelem egyes legpusztítóbb betegségeit! Bár egy részük már nem követel emberéleteket, mégis vannak olyanok, amelyekre a mai napig nem találtak gyógymódot. Íme egy összeállítás a történelem végzetes járványairól, amelyben a ma ismert egyik legveszélyesebb vírust is megemlítettük.

 

1. Pestis

Dögvész, Fekete halál vagy Nagy halál: az ókor és a középkor legrettegettebb betegsége.

 Benárd Ágost minden mozdulatával jelezte, a dokumentumot megalázónak tartja és nem ismeri el kötelezőnek.

 

Hogy mit jelentett Magyarország számára a trianoni békediktátum, azt talán békedelegációnk vezetője, Apponyi Albert gróf fogalmazta meg a legjobban:

Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.

 A csokoládé élvezete elég korai, történelmi időkre nyúlik vissza. Európába viszonylag későn, a 16. században részesült csak a jóból, de az aztékok már nagyjából kétezer éve fogyasztják, persze első sorban nem mikulásként.

 

Kolumbusz már maga is élt ezzel a különlegességgel, amit a helyiektől sikerült néha békés, néha kevésbé békés úton beszerezni, de Európába csak Cortés közvetítésével jutott el, az eredetileg még fizetőeszközként is használt kakaóbab.