A nyári uborkaszezon közepette meglehetősen csöndesen emlékezett meg az ország a forint bevezetésének 70. évfordulójáról. Ezt a mindannyiunk számára oly kedves tárgyat 1946. augusztus 1-je óta használjuk.

 

Ahogy történelem tanulmányinkból emlékezhetünk rá, a forintot az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett vezették be újra. Azért újra, mert korábban a Magyar Királyság és az Osztrák-Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt.

 Nyolcvankét éve, 1934. július 8-án kezdődött meg hivatalosan is Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezése nyomán a viharok előrejelzése a legnagyobb magyarországi tónál. Az előrejelző szolgálat a II. világháború idején pár évig szünetelt.

 

Az 1930-as évekre a Balaton népszerű üdülőhellyé vált, felélénkült a vízi és a vízparti élet, viszont a viharok is egyre több áldozatot követeltek. Bár maradtak írásos emlékek korábbról is heves, áldozatokat követelő viharokról, az 1933.

Bourbon-Pármai Zita születésekor, 1892. május 9-én édesapja, I. Róbert – egykori parmai herceg – már rég lemondott hatalmáról az olasz egység érdekében, de családját továbbra is uralkodóházként reprezentálta. Ehhez méltó nevelést biztosított gyermekeinek is, amivel lehetett gondja bőven: két házasságából összesen 24 gyermeke született, Zita volt a tizenhetedik.

Hatalmas udvartartást vezettek, az édesanya, Mária Antónia portugál infánsnő vasfegyelmet tartott a gyerekek között.

 A reneszánsz géniusz földi maradványai a vallásháborúk vérzivataros évtizedeiben szétszóródtak, így évszázadokon keresztül azt gondoltuk, hogy az alkotásain kívül egyszerűen semmi nyom nem maradt Leonardo da Vinciről. Most két olasz szakértő úgy véli, megtalálta a zseni ma élő rokonait, akik közül néhány közismert ember is akad.

Korábban úgy vélték a szakemberek, hogy a géniusznak nincsenek élő leszármazottai. Leonardo, akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak, 1519-ben a franciaországi Amboise-ban hunyt el, földi maradványai a vallásháborúk során elvesztek, így sokan gondolták úgy, hogy esélytelen a témában új eredményekre bukkanni.

A történelem során már számos olyan szépségideálok voltak, amelyek emberéletekbe kerültek. Például Kínában ilyen volt a lábelkötés is, ugyanis már gyerekkorban elkötötték a lány lábát, hogy az csak 10 cm-re nőjön meg. Felnőttkorukra sokan alig tudtak lábra állni. Ez viszont még semmi, mutatjuk a többi őrültségeket!

Sápadt bőr

A sápadt bőr, vagyis a hófehér és egyben makulátlan arcbőr nem csak szépségideál volt, hanem a társadalmi rangot is jelezte.

Egy ausztrál cég rászánta magát arra, hogy újraalkossák a történelem leghíresebb óceánjáró hajóját, a Titanicot, ami balszerencsés első útján 1912-ben egy jégheggyel való ütközés után elsüllyedt, ezzel rengeteg emberéletet követelve. Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a Leonardo DiCaprio és Kate Winslet főszereplésével készült filmet, amelynek készítői, James Cameron rendező vezetésével a lehető legpontosabban próbálták visszaadni a hajó elegáns kinézetét, kívül-belül egyaránt.

 

 

Futótűzként terjedő betegségek, láthatatlan tömeggyilkosok, halálos fegyverek: összegyűjtöttük a történelem egyes legpusztítóbb betegségeit! Bár egy részük már nem követel emberéleteket, mégis vannak olyanok, amelyekre a mai napig nem találtak gyógymódot. Íme egy összeállítás a történelem végzetes járványairól, amelyben a ma ismert egyik legveszélyesebb vírust is megemlítettük.

 

1. Pestis

Dögvész, Fekete halál vagy Nagy halál: az ókor és a középkor legrettegettebb betegsége.

 Benárd Ágost minden mozdulatával jelezte, a dokumentumot megalázónak tartja és nem ismeri el kötelezőnek.

 

Hogy mit jelentett Magyarország számára a trianoni békediktátum, azt talán békedelegációnk vezetője, Apponyi Albert gróf fogalmazta meg a legjobban:

Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.

 A csokoládé élvezete elég korai, történelmi időkre nyúlik vissza. Európába viszonylag későn, a 16. században részesült csak a jóból, de az aztékok már nagyjából kétezer éve fogyasztják, persze első sorban nem mikulásként.

 

Kolumbusz már maga is élt ezzel a különlegességgel, amit a helyiektől sikerült néha békés, néha kevésbé békés úton beszerezni, de Európába csak Cortés közvetítésével jutott el, az eredetileg még fizetőeszközként is használt kakaóbab.

 A mostohaanyák nemcsak a mesékben fordulnak nevelt gyermekeik ellen, megtörtént ez már a történelem során sokszor – mi most a a legszörnyűbb eseteket mutatjuk meg.

 

 

A gyilkos mostoha

Belle Gunnes az 1800-as évek végén érkezett Amerikába, és valahogy meg kellett élnie, ezért újabb és újabb gazdag férfiakat csábított el, és vett férjül. Mikor az egyikből elege lett, eltette láb alól, és jöhetett a második, s ezt a gyakorlatot akkor is folytatta, ha a férfival gyermek érkezett a házba.