Kevés babona vált annyira részévé a modern nyugati ember hétköznapjainak, mint a péntek 13-ával kapcsolatos elképzelések. Ezen kivételes nap története rávilágít arra, hogy a régi, elfeledett hiedelmek miképpen alakulnak át új és elterjedt tévhitekké.

Péntek 13. sokak számára rettegett dátum a nyugati világban. A balszerencsésnek tartott nap az észak-karolinai Stress Management Center and Phobia Institute felmérései szerint csak az Egyesült Államokban 17-21 millió embert érintve okozhat 800-900 milliós dolláros veszteséget.

Hitler és a nácik könnyedén megnyerhették volna a második világháborút – állítja a Führer főstratégájáról, Erich von Mansteinról szóló könyv szerzője.

A német kormány által a titkosítás alól feloldott dokumentumok nem kevesebbet állítanak, mint hogy nem Hitler, hanem Erich von Manstein tábornagy volt az, akinek a nevéhez a Franciaország és Európa hetven évvel ezelőtti meghódításának terve fűződik. Nagyon aggasztó az a tény, hogy Manstein titkai sokáig ismeretlenek voltak a nyilvánosság előtt – írja Benoit Lemay az Erich von Manstein: Hitler főstratégája című könyvében.

Az interneten is nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást. A BM III/II. Csoportfőnökség állományába tartozó szt-tisztek iratanyagát mostantól bárki tanulmányozhatja.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat támogatásából létrejött, www.szigoruantitkos.hu címen működő honlap ismertetője szerint az oldalon azok a személyek találhatók, akiket szigorúan titkos állományú tisztként tartottak számon és iratanyagukat átadták az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának.

Martin Bormann náci tisztviselő a második világháború végéhez közeledve megszökött Berlinből, majd Dél-Amerikában, magát papnak álcázva élt tovább - nyilatkozta a Hitler egyik jobbkezének tartott férfiról a vele személyesen több ízben is találkozó egykori belga kollaborátor.

A 88 éves Paul van Aerschodtot 1946-ban ítélték halálra Belgiumban, de sikerült megmenekülnie a bitó alól, s ma már Spanyolországban éli nyugdíjas éveit. A hétvégen a Derniere Heure című újságnak adott interjújában azt állította, hogy Dél-Amerikában négy alkalommal találkozott az 1945-ben halottnak nyilvánított náci tisztviselővel.

Martin Bormann náci tisztviselő a második világháború végéhez közeledve megszökött Berlinből, majd Dél-Amerikában, magát papnak álcázva élt tovább - nyilatkozta a Hitler egyik jobbkezének tartott férfiról a vele személyesen több ízben is találkozó egykori belga kollaborátor.

A 88 éves Paul van Aerschodtot 1946-ban ítélték halálra Belgiumban, de sikerült megmenekülnie a bitó alól, s ma már Spanyolországban éli nyugdíjas éveit. A hétvégen a Derniere Heure című újságnak adott interjújában azt állította, hogy Dél-Amerikában négy alkalommal találkozott az 1945-ben halottnak nyilvánított náci tisztviselővel.

Könnyen elképzelhető, hogy nem Lincoln gyilkosa fekszik a baltimore-i temetőben, Booth-nak ugyanis sikerült megmenekülnie, s négy évtizedet élt álnéven, mielőtt saját kézzel véget vetett életének - állítja a merénylő családja.

John Wilkes Booth, Abraham Lincoln merénylőjének leszármazottjai beleegyeztek testvére földi maradványainak exhumálásába, hogy DNS-tesztekkel állapítsák meg: a gyilkos vajon tényleg megszökött-e fogságából, elkerülvén a törvény vasöklét – ahogyan azt egy könyv nyomán a család állítja.

Nemes és földműves ivadék,

lennék jómagam, mint költő

s nem hiába csörgedez paraszti vér:

születésem, több száz éves emberöltő !

Ott voltam akkor is és éltem,

a múltban, ahol a magyar fák égig értek,

háborúk, csaták történelmét láttam:

s a hős magyarok nem féltek !

Szívembe hazám szeretetét ültették,

paraszti sarj, istálló s jászólszagú

lélek költözött ereimbe,

magyar eleim vére, hangos szavú !

Botticelli Tavasza gyönyörű, titokzatos kép, és a kritikusok az utóbbi 200 évben ízlésük szerint értelmezni próbálják a virágos réten, a gyümölcsökkel teli fák előtt álló alakokat. A legismertebb az a magyarázat, amely a kép jobb sarkától elindulva februártól szeptemberig egy-egy hónappal azonosítja a figurákat.

Enrico Guidoni, a római Sapienza egyetem művészettörténész tanára Botticelli művét politikai szempontból közelíti meg: szerinte a kép Lorenzo Medici Itáliára vonatkozó stratégiáját ábrázolja.