A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 20-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.

A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.

1.  Csontmaradványaiból azonosították III. Béla magyar király genetikai profilját, ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy megvan az Árpád-házi dinasztia DNS-e. Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport eredménye fontos és izgalmas, a kutatásvezető Magyar Időknek adott nyilatkozatában azonban elég szabadon értelmezi az adatokat. Mi ez az egész?
3. 2013-ban kezdték feltárni a Mátyás-templomban lévő uralkodói sírokat, abban a reményben, hogy a maradványokból azonosíthatják az Árpád-házi dinasztia genetikai markereit is.

 190 éve, 1828. február 23-án halt meg Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi (mai helyesírással: Ludas Matyi) és az első magyar növényhatározó szerzője. Összegyűjtött költeményei először 1836-ban jelentek meg. Emlékműve 1977-től áll a debreceni Nagyerdő egyik sétányán, szülővárosában és Budapesten is patinás iskola viseli nevét.

1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben. Életének ez az első ismert dátuma: pontos születési idejét nem tudjuk, de a korabeli szokások ismeretében valószínű, hogy 1765 utolsó napjaiban született.

 Egy igazi múzeumi jelentőségű darabot távolítottak el a budapesti Nemzeti Múzeum kertjéből. Kivágták az intézmény egyik legöregebb fáját, a nagyjából 160 éves mirigyes bálványfát.

A fa január 16-i kivágásáról Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeumtörténész munkatársa emlékezett meg egy megható posztban. „Mi mindent láthatott ez a fa, amelyet talán az első 1855-57-es telepítés során ültettek, de legkésőbb az 1880-ban történt nagy kertrendezés alkalmával.(…) Számtalan babakocsit, játszó kisgyereket, szerelmes párt és tanuló egyetemistát figyelhetett meg hosszú élete során.

Kim Dzsong Il és a repülés: Észak-Korea volt diktátora rettegett a repüléstől, emiatt ahova csak lehetett, páncélozott vonattal utazott, még akkor is, amikor a messzi Szovjetunióba vagy Kelet-Európába kellett mennie.

A félelme nem volt alaptalan, mert Kim Dzsong Il 1976-ban helikopterbalesetet szenvedett, aminek következményeként hosszú forradás maradt a homlokán.

Rekordáron kelt el egy hétvégi angliai árverésen egy, az elsüllyedt Titanic fedélzetén az utolsók között keletkezett kézírásos levél. A Titanic-fejléces levélpapíron a kereskedő részletesen beszámol a káprázatos óceánjáró felszereltségéről.

 A 166 ezer dollárért (43,5 millió forintért) eladott levelet Alexander Oscar Holverson amerikai üzletember írt az édesanyjának. A Titanic-fejléces levélpapíron a kereskedő részletesen beszámol a káprázatos óceánjáró felszereltségéből, és említést tesz John Jacob Astor utastársáról, a világ egyik leggazdagabb emberéről, aki később ugyancsak életét vesztette a szerencsétlenségben.

A fogak azokhoz hasonlítanak, amik egy Lucy névre keresztelt, 3,2 millió évvel ezelőtt élt előember koponyájában találtak Etiópiában. Nem hasonlítanak azonban egyetlen olyan leletre sem, amelyeket korábban Európában, vagy Ázsiában találtak. Mindez alaposan megkérdőjelezi azt a ma elfogadott elméletet, mely szerint az emberiség Afrikából származik.

 Az oxfordi egyetem matematikusai szerint egy ősi indiai kézirat tartalmazza a ma is használt nulla szimbólum (0) eddig ismert legelső változatát – írja a Guardian. Az úgynevezett Bakhsálí kézirat a jelenleg ismert legrégebbi dél-ázsiai matematikai kézirat, ami 1902 óta van a brit egyetem birtokában. A Bodleian könyvtárban őrzött, nyírfakéregre írt, algebrával és aritmetikával foglalkozó szöveg több száz nulla szimbólumot tartalmaz, ezért a Bakhsálí kézirat tekintendő a legidősebb matematikai szövegnek, amiben már szerepel a nulla – állítják a brit matematikusok.

 Mióta az emberiség benépesíti a Földet, soha ilyen közel, ekkora aszteroida nem száguldott el bolygónk mellett!

Holnap mintegy 7 millió kilométerre, azaz a Hold-Föld távolság tizennyolcszorosára suhan el a 4,4 kilométer átmérőjű, Florence-re keresztelt égitest, amelyet 1981 óta – mióta Schetle Bus ausztrál csillagász felfedezte – figyelnek a kutatók.

– A Földre veszélyes objektum pályáját folyamatosan követjük és jövőbeli útját komputer-programokkal rekonstruáljuk.

 Springfield – Történelmi témájú festményen fedezték fel a különös részletet.

Mr. Pinchon és Springfield megalapítása. Ezzel a címmel festette meg az olasz származású Umberto Romano (†77) az angol telepesek és az amerikai őslakosok 17. századi találkozását 1937-ben. A mozgalmas kép egy 1636-ban történt eseményt dolgoz fel, de az egyik részlete kísértetiesnek tetszik. – Romano így üzent a Szilikonvölgynek? – tette fel a kérdést a Sun riportja, amelyben egy történész tisztázta, mi lehetett az okostelefon méretű tárgy, amelyet nagyon nézegetett az egyik indián.