Több ezer évvel megelőzték kortársaikat a mai bulgáriai Jabalkovo melletti neolitikus településen élők, akik már nyolcezer évvel ezelőtt háziasították a tyúkokat, eddig ugyanis azt gondolták a szakemberek, hogy a szárnyasok tartása a kora középkorban terjedt el az öreg kontinensen.

 

Kraszimir Lesztakov, a Szófiai Egyetem régésze munkatársaival 2000 és 2012 között tárták fel a Kr. e. 7 ezerre datálható újkőkori települést. „Az első omlettet (Európában) nyolcezer évvel ezelőtt Jabalkovóban fogyasztották el” - magyarázta a kutató.

 A Csillagok háborújából ismert Yoda nagymesterhez hasonlító figurát fedeztek fel brit kutatók egy hétszáz éves, a pápai dekrétumokat összefoglaló szövegben. Az élénk fantáziájú középkori alkotó a bibliai Sámson-történet egyik szereplőjét ábrázolta zöld lényként.

Damien Kempf és Maria L. Gilbert, a British Library középkori szövegekkel foglalkozó blogjának szerzői a Smithfield dekretáliák néven ismert kéziratokat vizsgálták, amikor rábukkantak a Csillagok háborújából ismert jedi mesterhez hasonlító, zöld lényre.

Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be Morvai Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság Egyesület elnöke, hogy a szibériai Barguzinban 1989. július 17-én feltárt és a feltételezések szerint Petőfi Sándor csontjait tartalmazó sírban valóban a költő maradványait találták meg. A bejelentésen ott voltak annak a kínai igazságügyi azonosító kutatóintézetnek a munkatársai, akik elvégezték az állítást alátámasztó DNS-tesztet. "Született 1823-ban Magyarországon - Meghalt 1856-ban Szibériában" - "Akik még nem tudtátok,/Most megtanulhatjátok..." Ezek a feliratok szerepeltek ama sajtótájékoztató díszletéül szolgáló hatalmas Petőfi-képen, melyen Morvai Ferenc, a huszonhat évvel ezelőtti barguzini expedíció szervezője bejelentette, hogy a burjátföldi Barguzinban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után hadifogolyként elhurcolt Petőfi Sándor maradványait találták meg.

Magasztosan

1759 szeptemberében került sor a brit−francia gyarmatháború egyik kiemelkedő epizódjára. Az Ábrahám-hegyi csata néven is ismert ütközetben a tét Québec elfoglalása volt Kanadában.

Az emberfeletti munkateljesítmény idolja, a kommunista világ bálványa, Alekszej Grigorjevics Sztahanov egy nap alatt 102 tonna szenet bányászott. Az álma egy ló volt

Néhány héttel később 227 tonnával korábbi rekordját is messze felülmúlta, aminek eredményeként a szovjet sajtó hamarosan hőst kreált belőle. Sőt, 1935 decemberében a Time magazin címlapjára is felkerült. Sztahanov emberfeletti teljesítménye nyomán a Szovjetunióban kampány indult, hogy versengésre ösztönözze az üzemeket és az ott dolgozó munkásokat.

 Bár hajmeresztő elméleteknek eddig sem voltunk híján Leonardo da Vinci világhírű olajfestménye, a Mona Lisa kapcsán, de egy olasz történész a minap az eddigieken is túltett: szerinte a reneszánsz mester kínai, rabszolgasorba taszított anyjáról mintázta a La Giocondát, így ő maga is félig távol-keleti származású.

Leonardo da Vinci 1503 és 1506 között festette Mona Lisa című portréját, amelynek modellje a művészettörténészek szerint a firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége, Lisa Gherardini volt, akit az olaszok Giocondaként is emlegetnek.

Kedves Network

 

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

 

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

 Korábbi tanulmányok azt kutatták, hogy a tűzön készített étel hogyan befolyásolta az ősi étrendet és az anatómiát, arról viszont kevesebb szó esett, hogy az éjszakába nyúló tábortűz és az általa meghosszabbított nap milyen szerepet játszott a kultúra és a társadalom evolúciójában - idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) legfrissebb számában megjelent tanulmányt.

Elkészítéséhez Polly Wiessner, az Utahi Egyetem antropológusa negyven éven át tanulmányozta a busmanok életét.

A gabonafélék és a belőlük készült ételek régóta meghatározó részei az emberiség táplálkozásának. Az ókortól kezdve számos történet fűződik hozzájuk, hogy csak József (Ter 41.-44. fejezet) vagy Ruth (Ruth) történetét, az allegóriaként használt magvető példabeszédet (Mt 4, 3-9) vagy kenyérszaporításokat (Mt 14, 13-21; Jn 6, 1-15) említsük.

Egy ország ellátásának biztosítása mindig hatalmas feladat, különösen rossz termésű évben, években.