"Híd a Világ, menjetek át rajta, de rá ne telepedjetek." A MAGYAR TUDÁS HATALOM! Tudod-e? A honfoglalás fogalmát a koronahamisítás idején
(Mária Terézia - II.József) találták ki.
"Ne azt kérdezd, mi tehet érted a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazádért!"
(John F. Kennedy elnök)

(A MAGyarok, Isten küldöttei és a MAG őrzői!)

Újabb virtuális történelmi gyűjtemények egész sorával építi tovább kulturális háttérországát a Google. Az internetes óriáscég végtelen lehetőségeivel ismét egy reményteli, ám korántsem teljes projektet indított el.

Az internetes óriáscég új gyűjteményében sokszínű anyagot láthatunk, amely az elmúlt száz év sorsfordító világeseményeire, főképp a nyugati, angolszász nemzetek számára érzelmileg, lelkiismeretileg fontos témákra koncentrált, nem kevés érzelmi töltettel átitatva őket.

Virtuális történelemórákon mutatják be az auschwitz-birkenaui múzeum honlapján a volt német haláltábor történetét. A történelmi feldolgozást elsősorban azok figyelmébe ajánlják a szerzők, akiket érdekel a haláltábor története, de nem tudják személyesen meglátogatni az emlékhelyet.     Az alkotók elképzelése szerint egy olyan eszközt adnak át az érdeklődőknek, amely a legfontosabb tények és dátumok mellett gazdag képanyaggal, hangfelvételekkel és rövidfilmekkel hozza közelebb a náci megsemmisítő tábor hátborzongató múltját.

Egyhangú szavazással elítélte a kölni tanács a német városban négyszáz éve lefolyt boszorkánypereket és "rehabilitálta" a boszorkányként megbélyegzett embereket. Kölnben annak idején összesen 38 halálos ítéletet róttak ki boszorkányság miatt. Az áldozatok között nemcsak nők voltak, hanem három férfi és egy fiú is.

Egy nyolcéves kislányt - akire szintén rásütötték, hogy boszorkány - elkergettek a városból. Német területeken becslések szerint 25-30 ezer nőt és férfit bélyegeztek meg azzal, hogy boszorkány és varázsló.

Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.

"Nem akármilyen fattyú lehetett Bogár (Szabó) Imre, ha már húszesztendős korára kiérdemelte, hogy felakasszák!" - írta róla Körmendi Lajos, a betyár töténetét a 20. században feldolgozó író-újságíró. A betyár 150 évvel ezelőtti elfogása (1862. július 11.) és felakasztása (július 17.) között még egy hét sem telt el, Pest, Pilis és Solt vármegye rögtönítélő bírósága döntött az ügyében.

A magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást – állapította meg legfrissebb elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ a határon túliak számára biztosított választójog kapcsán. Szerintük mostantól mindegyik pártnak szem előtt kell tartania a határon túli szavazók szempontjait is.

2010-ben az új parlamentben nagyfokú politikai konszenzus alakult ki az állampolgárság könnyített megadásáról, amelynek eredménye ez idáig közel 250 ezer új magyar állampolgár.

 Az 55 éve elhunyt Horthy Miklóssal és az általa létrehozott politikai rendszerrel szemben támasztott egyik leggyakoribb kifogás ma is az úgynevezett antiszemitizmus kérdése. Erről viszont teljesen más kép alakul ki, ha figyelembe vesszük a kor hazai és nemzetközi viszonyait is.

Horthy zsidóellenes beállítottságának egyik legfőbb bizonyítékaként az 1919 augusztusától kezdődő ellenforradalmi kurzus, illetve az ennek első hónapjait kísérő „fehérterror” antiszemita kilengéseinek eltűrését és bátorítását szokták emlegetni.

Álmos nagyfejedelem a IX. század derekán szervezte meg a magyarok első államát, amikor hét fejedelmi személy vérrel pecsételte meg a szerződést: Álmos örökletes vezetésével új hazát keresnek, és átköltöznek a Kárpát-medencébe. Nem űzte senki, a „történelem fizikája” vonzotta ide őket.

Mit tudnak nemzeti ünnepeinkről, a gyásznapokról és az emléknapokról a fiatalok? Ezt szerette volna körbejárni Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa. A több mint ezer, 8-15 éves diáktól kapott válasz alapján az eredmény lesújtó.

Bár ünnepeljük a nemzeti ünnepeket az iskolában, a különböző helyszíneken, nem hagynak nyomot sem a gyermekek tudatában, sem érzelmeikben - írta a felmérés összegzésében, egy mondatba sűrítve a tapasztalatait: a fogalmak keverednek, az ismeretek hiányosak, az emléknapok helyét kultúránktól idegen szokások veszik át.