Sztálin két merényletet is megakadályozott Hitler ellen, mert attól tartott, ha más kerül a náci vezér helyére, azzal a nyugati hatalmak békét kötnének.

A fentieket egy orosz tábornok, Anatolij Kulikov jelentette ki egy történészkonferencián Moszkvában. Kulikov azt mondta, hogy 1943-ben a szovjetek tervbe vettek egy támadást Hitler bunkere ellen, ám Sztálin parancsára leálltak vele, csakúgy mint 1944-ben azzal a merénylettervvel, amelyet egy, a náci vezetés bizalmát élvező orgyilkos hajtott volna végre.

A maga nemében egyedi hemiszférikus csillagászati műszert az egyptomi papyruszok is megemlítik

A bronzkorongot 2001-ben találták egy gall-római település közelében Dijon mellett. A korong felületén fokbeosztás, tizenkettes beosztású koncentrikus körök, valamint finoman cizellált, a görög betűk jellegzetességét viselő írásjelek láthatók. Minden körcikkben három sor szöveg van. A korongot a névtelenségtől Patrice Cauderlier, a hellenizmus elismert kutatója mentette meg.

A vajdahunyadi kastélyt és Déva várát Bethlen Gábor 1620 március 3-án unokaöccsének, ifjú Bethlen Istvánnak adományozta, aki 1627-ben feleségül vette Széchy Máriát.

 Magoss Déva várát hogy felépittenék....

A házasság rövid volt, 1632 decemberében az ifjú Bethlen István meghalt. Holttestével 1633 márciusában indultak el Ecsedről Gyulafehérvárra. Az „öreg templomban”, Bethlen Gábor mellé temették „nagy solemnis pompával” (Szalárdi János).

Május 1-je a munka, a szerelem és a termékenység ünnepe.

Munka ünnepeként 1890 óta szerepel május 1-jének napja mintegy megemlékezvén arra az 1886-os eseményre, mely során a chicagói munkások és az Amerikai Munkásszövetség a nyolcórás munkanap bevezetését követelte, de a megmozdulást a rendőrség agresszíven letörte, és folyományként munkásvezetőket végeztek ki. Az Amerikai Munkásszövetség javaslata alapján, 1890-től világszerte több ország munkáspártjai, szakszervezetei tüntető felvonulásokat szerveztek, így tulajdonképpen a munkások szolidaritási napjává vált.

 Úgy két hét múlva 150 éve, hogy a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István meghalt a döblingi tébolydában. A tragédia napja óta vita van arról: hogyan halt meg? Főbe lőtte magát? Vagy netán meggyilkolták?

Húsvét vasárnapján,1860. április 8-án a döblingi elmegyógyintézetben két ápoló indult felfelé kora reggel a belső lépcsőn, hogy kinyissa az ötszobás lakosztály ajtaját. A szolgák egyikét Bichler Sebestyénnek, a másikat Brach Jakabnak hítták - jegyezte fel Kecskeméthy Aurél újságíró, író, Széchenyi bizalmasa.

Magyarországon 1990-ben tartottak először a demokratikus választási rendszer kritériumainak eleget tevő választást. 1608-tól – egészen az 1848-as szabadságharcig – rendi gyűléseket tartottak, ahol az egyes vármegyék jelölhettek egy-egy – természetesen nemesi – képviselőt. Ő kötött mandátummal rendelkezett, azaz vármegyéje utasításait kellett tolmácsolnia a törvényhozásban. A XIX. század közepétől bővült a választásra jogosultak köre, és bevezették a választókerületi rendszert.

A napokban jelent meg Kijevben az ukrán állami múzeumokból, intézményekből és magángyűjteményekből az utóbbi tíz évben ellopott kulturális értékek katalógusának második kiadása, amelyben Kárpátalja szerepel a vezető helyen az eltulajdonított műkincsek számát illetően.

Az ukrán belügyminisztérium, a kulturális tárca és a megyei művelődési főosztályok adatai alapján összeállított, kilenc fejezetből álló katalógusban helyet kapott minden ellopott kulturális érték a levéltári okmányoktól, fényképektől a muzeális fegyvereken, hangszereken és pénzérméken át a templomi kegytárgyakig, valamint a képzőművészeti alkotásokig.

Lippa vára és városa. 1697-ben készítette Marsigli tábornok mérnöki kara. A várat a karlóczai békekötés határozata értelmében lerombolták.

A tizenöt éves háborúban erdélyi kézre került Lippa és Borosjenő várának feladása megszakította annak a várrendszernek a folyamatosságát amely addig a Belgrád, Temesvár, Lippa, Jenő és Gyula vonalon a törököknek felvonulási területet biztosított a magyar királyság ellen és a hódoltság keleti határát is kijelölte.

 A spanyol örökösödési háború egyik legvéresebb csatáját Malplaquet-nél vívták 1709. szeptember 11-én. Az ütközetben a szembenálló császári és a francia oldalon egyaránt harcoltak magyar huszárok. A közelmúltban elhunyt Zachar József a Hadtörténelmi Közlemények 2009/4 számában az összecsapást részletekbe menően mutatta be. A Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem komoly segítséget remélt XIV. Lajostól. A várt támogatás elmaradása számos okra vezethető vissza, döntő fordulatot jelentett, hogy a Habsburgok folyamatosan erőfölényt tudtak kialakítani a nyugati fronton.